2012. november 23-án a késő délutáni órákban a 121. Dr. Vetéssy Géza cserkészcsapat Tisza István rajának cserkészei gyülekeztek az Ókollégium udvarán. Ezen az estén ugyanis a cserkészpince Tisza István Kutatóközponttá (a továbbiakban: TIK) alakult át, mely tárt karokkal várta a TIK-be jelentkező ifjú nyomozókat. Miután az összes jelentkező megérkezett és megfelelt a szigorú beléptetési követelményeknek, bemutatásra kerültek a TIK ügynökei és nyomozójelöltjei egyaránt. Éppen a szimulációs program folyt, amikor hirtelen egy kazetta érkezett a TIK-be egy gyilkosság helyszínéről: a hangfelvételből az derült ki, hogy az elkövető 24 órát ad a nyomozóknak arra, hogy megtalálják, különben folytatja azt, amit elkezdett...
A nyomozók azonnal kivonultak a tetthelyre, ahol különböző nyomokat, lehetséges bizonyítékokat találtak, így például kongói útlevelet, tádzsikisztáni papírpénzt, gumikacsát és májkrémkonzervet. A bizonyítékok arra utaltak, hogy az elkövető belső ember lehetett, ezért egyesével ki kellett hallgatni a jelentkezőket, mely a TIK dörzsölt, jó zsaru-rossz zsaru módszert alkalmazó nyomozóinak nem okozott nehézséget, sőt, munkájukat még poligráfos vizsgálat is segítette.
Természetesen a gyanúsítottakról – rabosító táblával a kezükben – fényképfelvétel is készült, amelyet követően a laborban folytatódtak az események, ahol rögzítésre kerültek a nyomozójelöltek ujjlenyomatai, írásképüket a TIK grafológia szakértője elemezte, majd a bizonyítékok mikroszkópos vizsgálata után a magyar bankjegyek biztonsági elemeinek bemutatása következett.
A Reflex-teszt játék során fény derült az elkövető kilétére is, így a határidő lejárta előtt sikerült felgöngyölíteni az ügyet, és az összes nyomozó jelölt a TIK teljes jogú nyomozójává vált, melyet a TIK jelvény átadása jelképezett. Az estét a méltán népszerű puszicsatával folytattuk, amely ismét legendás küzdelmeket hozott a sokszor harcias amazonok és a gentlemenek között.
A sűrű esti program ellenére reggel nem okozott gondot a korai ébresztő. Az összepakolás és a reggeli után még egy kis játék következett, majd elköszöntünk egymástól azzal a jelszóval, ami a nyomozás során is a kulcsszó volt: Légy résen!
Bibó Zoltán, rajparancsnok