Múlt héten a cserkész és a kósza raj közös portyára indult Nagymarosra. A hosszú vonatút után elfoglaltuk szálláshelyünket az iskolában, nem messze a vasútállomástól. Megérkezésünk után rögtön felvontuk a zászlót, és elindultunk a portyára. Még alig indultunk el, mikor kiderült, hogy egy titokzatos idegen meggyilkolta Csőrikét, és egy „sorozatgyilkos” kezdett el vadászni az ártatlan cserkészekre bosszúból, amiért elhagyták a tábori portyán.
A túra során nagyon szép helyeken jártunk. Az első napi ebédünket a hegygerincen költöttük el, ahonnan tökéletes kilátás nyílt a Duna-kanyarra, és az arra túrázók barátságos kutyáival is megismerkedhettünk. Ebéd után folytattuk utunkat a csúcs felé. Gyorsan felértünk, lefelé pedig megálltunk megint egy kisebb pihenőre, geoládát keresni. Sajnos nem találtuk meg, de a kilátás itt is gyönyörű volt.
A hegy másik oldalán, Zebegényben egy kis játszótéren pihentünk egy nagyobbat és játszottunk kicsit, ami után felfrissülve folytattuk utunkat visszafelé egy másik túraútvonalon. Egy nagyobb réten álltunk meg legközelebb, ahol volt egy focipálya és egy nagyobb betonos rész. A betonon megint csak játszottunk, és pihentünk kicsit, mielőtt a szállásunkra. Idén az iskola termein a piliscsabai 1019. Csaba királyfi cserkészcsapattal osztoztunk, akikkel a vacsora után közösen játszottunk egy nagyot a tornateremben. Az elmaradhatatlan puszicsata, plip-plipezés és más játékok közben kicsit megismerhettük őket is, este élményekkel telve feküdtünk le aludni. Az este különleges volt abból a szempontból is, hogy megtartottuk az első portyás újoncpróbát, a legfrissebb zöld nyakkendősünk Oliver Chandler.
Másnap megreggeliztünk, és elindultunk a második túránkra, a Hegyes-tetőn lévő kilátóhoz. Egy nagyon fárasztó, de szép úton mehettünk végig. Mire felértünk a kilátóhoz, leszállt a köd és 15-20 méteres lett a látótávolság, így a gyönyörű kilátást is csak tavalyi képekről élvezhettük. Megebédeltünk, játszottunk, utána indultunk vissza. A szállásunkon összepakoltunk és rendet raktunk, és kisétáltunk a vasútállomásra, onnan indultunk haza. Nagyon jó volt látni, hogy az őrsök milyen jól összetartottak, végig együtt túráztak, és ha például valaki lemaradt cipőfűzőt kötni, mindenki megvárta. A túra nagyon jó volt, szép panorámával, ügyes túravezetővel. A játékokat is nagyon élveztük, főleg, amiket együtt játszottunk az 1019-esekkel. A keretmese is jó volt, a nyomozósdit mindenki próbálta kilogikázni, kisseb-nagyobb sikerekkel. Én ebben a 2 napban nagyon jól éreztem magam, szuper volt a hangulat és a programok is!
Jó munkát!
Sz. Zoli